Január elején hirtelen mindenki egy kicsit jobb ember szeretne lenni. Tele lesznek a jegyzetfüzetek tervekkel, az edzőtermek lelkes újoncokkal, a kávézók pedig olyan beszélgetésekkel, amelyek így kezdődnek: „Idén tényleg más lesz.”
A januári fogadalmaknak olyanok, mint egy frissen kinyitott füzet: hófehér lapok, rajtuk még semmi hiba, csak lehetőség.
Miért szeretünk fogadalmakat tenni?
Mert az agyunk imádja az újrakezdés gondolatát. Egy új év olyan, mint egy mentális „reset gomb”. Úgy érezzük, hogy ami eddig nem sikerült, most majd igen. Nem azért, mert varázslat történik, hanem mert egy dátumhoz kötjük a változást, és ez segít keretet adni a vágyainknak.
Csakhogy a fogadalmak többsége túl nagy lendülettel indul. Január első hetében még mindent egyszerre akarunk: egészségesen enni, többet mozogni, kevesebbet stresszelni, több időt szánni magunkra és közben sikeresebbek is lenni. Ez olyan, mintha egy maraton rajtjánál sprintelnénk.
Miért halványulnak el olyan gyorsan
Nem azért, mert gyengék vagyunk, hanem mert az élet nem vált át január 1-jén. A hétfők, a számlák, a fáradtság és a szokásaink ugyanúgy ott vannak. A fogadalmak pedig sokszor nem illeszkednek a valós tempónkhoz.
Amikor túl nagy a szakadék a „most” és az „ideális én” között, az agyunk inkább visszahúz a megszokott mintákhoz. Ezek biztonságosak, még akkor is, ha nem tökéletesek.
A fogadalmak rejtett ereje
Érdekes módon a januári fogadalmak akkor is hatnak, ha nem tartjuk be őket tökéletesen. Mert elindítanak egy gondolatot: „Szeretnék máshogy élni.” Ez a mondat ott marad a háttérben, és sokszor később, csendesebb pillanatokban kezd el igazán dolgozni.
Lehet, hogy nem január 3-án, hanem márciusban kezdünk el jobban figyelni magunkra. De az első szikra januárban gyulladt.
Egy másfajta január
Talán nem az a lényeg, hogy mindent megváltoztassunk. Elég lehet annyi is, hogy egy kicsit tudatosabbak leszünk. Egy picivel több alvás. Egy kicsivel több mozgás. Egy kicsivel kevesebb önkritika.
A januári fogadalmak nem parancsok. Inkább iránytűk. Nem azt mutatják, hol kell már most lennünk, hanem azt, merre szeretnénk haladni.
Kép forrása: Pexels
