vízkereszt

Hazánkban a vízkereszt egyenlő a karácsonyfa lebontásának napjával, ezzel befejeződik a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Keresztény ünnep. A nyugati kereszténység a napkeleti bölcsekre emlékezik, Gáspárra, Menyhértre és Boldizsárra, a keleti keresztények Keresztelő Szent János megkeresztelkedését ünneplik. Jézus első csodájára emlékeznek, amikor a vizet borrá változtatta.

Ausztriában is hasonlóan a nálunk élő hagyományokhoz, január 6-án van Vízkereszt. Az osztrákoknál, a németeknél és Svájcban is ez a  Dreikönige, azaz a Háromkirályok napja. Az itthoni szokásoktól eltérően, ott valódi nemzeti ünnepnek tartják számon, ez a Dreikönigfest. Éppen ezért munkaszüneti nap.

A hozzá kapcsolódó hagyomány, hogy vízkereszt előtti estén szép tisztára söprik a szérűt, hogy a három királyok éjjel táncolhassanak rajta. Megáldják az otthont az ajtófélfára akasztott évszámmal és áldással. A házfüstölés is bevett szokás vízkereszt estén. A körmenetről visszatérve letérdelve imádkoznak és kalapjukat, fejfedőjüket fazékfüst fölé tartják, aztán a fejükre teszik. Az esti étel utolsó maradékát tányérra teszik Berscht vagy Berschtl (Berchta) asszony és kísérete számára. Berscht asszony egy jó tündér, akit keresztutakon lehet látni; ott megmutatja a rejtett kincset. Érdekes, hogy a mitológia éppen rémnek tartotta.

Vízkereszt napján hagyományos szokás:

  • Szentelt vízzel locsolni magunkat és az állatainkat.
  • Szentelt vizet inni a betegségek ellen.
  • Házszentelés.
  • Három királyjárás, csillagozás.