- PONTOSAN MIT ÉRTÜNK MCKENZIE TORNA ALATT?
Különböző neveken jöhetett már szembe velünk ez a módszer. Sokan emlegetik például McKenzie gyógytornának, azonban szakmán belül McKenzie módszernek vagy MDT módszernek, vagyis Mechanikai Diagnózis és Terápia Módszernek szoktuk hívni. Ez egy a világ minden táján ismert manuálterápiás módszer, aminek oktatása és alkalmazása már több mint 30 évre nyúlik vissza. Kevesen tudják, de ezt a módszert minden ízületre lehet alkalmazni, annak ellenére, hogy leggyakrabban a gerincproblémák megoldása során, azon belül is a sérvnél kerül szóba.
- MIK AZ ELŐNYEI?
A McKenzie torna előnyei közé tartozik, hogy a vizsgálata amilyen alapos, olyan átlátható is. Ez igaz mind a vizsgálat menetére, mind az általa használt csoportosításra. Lényeges, hogy az alapos felmérés után a páciens kezébe tudjuk adni azt a rá szabott eszközt, ami a gyógyulásához vezet. Lényegében saját magát tudja egyszerűen kezelni, még az esetleges javulásban történő visszalépés esetén is. Ebből kifolyólag további előny az is, hogy viszonylag kevés olyan alkalomra van szükség, ami személyes jelenlétet igényel.
- HOGY NÉZ KI A VIZSGÁLAT?
Az első vizsgálat során céltudatos kérdésekkel és mozgással kapcsolatos tesztekkel kell felmérni a páciens állapotát.
Meg kell vizsgálni:
- a fájdalom jellegét, hogy mik befolyásolják, mire és hogyan változik
- van olyan eset is, amikor manuálterápiával vagy gyógytornával nem tudunk segíteni, ilyenkor a megfelelő ellátás irányába tereljük a pácienst
- az alapos vizsgálatra alapozva felállítunk és leellenőrzünk egy elméletet, hogy mely mozgás fogja csökkenteni a panaszt
- az előző lépésből kiindulva a páciens olyan elvégzendő feladatot kap, amit akár otthon, akár bárhol el tud végezni, mi pedig ellenőrizzük, hogy miként változik a panasza
A felmérés során megfigyeljük a fájdalom és a mozgás nagyságának változásait. Ezt vagy különböző helyzetek megtartásával, vagy újra és újra ismételt mozgásokkal vizsgáljuk. Már az első alkalommal tapasztalhatunk javulást, ami azért is előnyös, mert így kisebb eséllyel alakul ki kezelésfüggőség a páciensnél. A McKenzie módszer aktív módszernek minősül, hiszen a páciens aktívan be van vonva a kezelésbe.
- CSOPORTOK, AMIKBE A PÁCIENSEK SOROLHATÓAK:
Amennyiben mechanikai fájdalomról beszélünk, három csoportba sorolhatóak a páciensek.
4.1. DERANGEMENT SZINDRÓMA
Döntő többségben ebbe az alkategóriába kerülnek a páciensek, ahol valódi mechanikai problémával állunk szemben. Ilyenkor az ízület mozgását akadályozza valami, ami még fájdalommal is jár. Ilyen lehet például gerinc esetén egy sérv, vagy mondjuk vállízületnél az ízületet alkotó képletekből adódó akadály. A fájdalomkép ebben a kategóriában rendkívül színes lehet, hiszen azon kívül, hogy az adott helyen fáj, még ki is sugározhat. A panaszok fennállhatnak folyamatosan, de változhatnak is a nap folyamán. Ezen felül még befolyásolhatja a fájdalmat a testhelyzet vagy egy-egy mozdulat is. Ennél a csoportnál a kezelés azt a testhelyzetet vagy mozdulatot foglalja magába, ami a felmérés során javított a tüneten és a mozgástartományt is fokozta.
4.2. DISZFUNKCIÓS SZINDRÓMA
Ennél a kategóriánál a fájdalom egy szöveti rongálódásból adódik. Ilyen lehet például egy letapadt lágyszövet, egy hegesedés vagy egy megrövidülés. Ebben az esetben a fájdalom nem állandó, időszakosan jelenik meg és egy mozdulat végén jelez. Ekkor nem is tudja a páciens a teljes mozgástartományon véghezvinni a mozgást. Itt a kezelés iránya a fájdalmas irány lesz, mivel célunk, hogy a szövet minősége a megismételt mozgások segítségével a károsodás előtti állapothoz közelítsen.
4.3. POSZTURÁLIS SZINDRÓMA
A harmadik mechanikai kategóriába a lágyszövetek deformitása tartozik. Ez akkor következik be, ha hosszantartó terhelést kapnak véghelyzetben azok a képletek, amik körül veszik az ízületet. Pl: egy hosszan kitartott görnyedt pozíció vagy ha valaki sokáig sarokülésben ül. Az ilyen esetekben a fájdalom megszüntethető más testhelyzettel, továbbá az ismétlődő mozgásokra itt nem jelentkezik fájdalom a vizsgálat során. Ebben a kategóriában különösen fontos, hogy páciensünket informáljuk a statikus testhelyzetek tartásából származó káros következményekről, mivel, ha ez a kategória hosszabb ideje fennáll, a diszfunkciós szindróma csoportjába kerülhet a páciens.
4.4. EGYÉB
Ide sorolható minden olyan probléma, ami nem mechanikai eredetű. Ha nincsen olyan helyzet vagy mozgás, ami javítani tudna a páciens panaszán, akkor egyéb módszerben érdemes a megoldást keresnünk. Ilyen esetek lehetnek például a gerinccsatorna szűkülete, a krónikus fájdalom szindróma vagy akár valamilyen sérülést követő állapot.
- MILYEN PROBLÉMÁK ESETÉN AJÁNLOTT?
Javarészt gerincpanaszok esetén szokták ajánlani, ami nem véletlen, hiszen ezen a területen kimondottan hatékony, főleg sérv kapcsán. Ettől függetlenül azonban nagyobb ízületek mechanikai eredetű problémáira is bátran használható, mint például vállfájdalom kezelésére.
- HOGYAN NÉZNEK KI A MCKENZIE TORNA GYAKORLATOK?
Sokan gondolják, hogy a McKenzie torna különböző gyakorlatokból és mozgássorból áll, azonban lényegében ez nem egy torna, hanem egy olyan specifikus, kijelölt irányú mozdulat gyakorlása, amiben hangsúlyt kap az ismétlés és a rendszeresség. A páciens személyre szabva olyan házifeladatot kap, amit bárhol, akár a munkahelyén is el tud végezni. Ahogy a páciens ezt egyre jobban végre tudja hajtani és panaszai is egyre enyhülnek, úgy tudjuk a felülvizsgálatot is egyre ritkítani.
MÁS MANUÁLTERÁPIÁS MÓDSZEREKKEL KIEGÉSZÍTVE, A MCKENZIE MÓDSZERT MÉG HATÉKONYABBÁ TEHETJÜK
- MENNYI IDŐRE VAN SZÜKSÉG A HATÁS ELÉRÉSÉHEZ?
Mivel mindannyian mások vagyunk és az esetek súlyossága is változó, a kezelésre szánt idő különböző lehet. A tünetek általában pár kezelés után már javulnak, azonban, hogy hosszútávon is eredményes maradjon a kezelés, szükség van a rendszerességre. Összetettebb eseteknél a gyógyulás idejének csökkentése érdekében a McKenzie módszert kombinálhatjuk egyéb manuálterápiás módszerekkel is. (pl: Stecco)
forrás: sherlockrehab.hu
